Tavaszi munkák

2011.04.11.

Hideg reggelen indultam el újra.A nappal együtt,harmatcseppek jelentek meg a növényzeten.Cipőtisztítás megoldva :)A közeli fácánetetőt és a szénatárolót próbáltam a kerteken keresztül megközelíteni,mert még mostanában is itt töltik a reggeleket az őzek.Kicsit elkéstem.Már az etetők irányából érkező sutát vettem észre,féltávon.A domborzat takart,viszont a felkelő nap,egész őszies színvilágot adott a jelenethez.

 Lassan sétálva,elveszett a gondozatlan szőlősorok közt.Felsiettem a dombra,hátha sikerül még egy képet elkapnom róla.Figyelmetlen voltam.A domb túloldalán ott volt a bak és észre is vett.Aki nem találkozott még bakkal,akár meg is ijedhetne tőle.Daliás tartás,szúrós tekintet,vastag nyak,már nagyrészt letisztított agancs...ha az ember felé indulna,esély sem lenne menekülni előle.A valóságban ez sosem így történik.Most is csak két expót engedett és már el is tűnt a suta irányában.Ide sajnos nem sütött még be a nap,de így lehetőség nyílt a stabilizátor tesztelésére.500(ekv1000)mm,1/160s...egész használható eredmény.

Ezután a szokásos mezőket céloztam meg.A kertekben már metszették a szőlőket és a területhez közeledve,már tudtam,hogy felesleges is a túra.4 traktor forgolódott a földeken,ha jól láttam,a repcét permetezték.

Sebaj,gondoltam,szétnézek a távolabbi,még ismeretlen területeken is.A szőlők mellett haladva,sok őzet láttam a sorokban,valószínű a gépek elől húzódtak be ide.Az egyre nagyobb vetésben 25 őzet számoltam meg.Még pár hét és teljesen elvesznek benne.Sok nyulat és fácánt is láttam,de őket már most nehéz észre venni,ügyesen rejtőzködnek a növényzetben.Egy távoli,barna pontot sikerült nyúlnak azonosítanom,el is indultam felé.Lapított a kis ravasz,ahogy közeledtem felé,szinte alig nőtt a képe a keresőben.

 A hosszú,izgalmas és könyökfájdító kúszásnak,egy előttem felröppenő madár vetett véget.A hirtelen mozdulat megijesztett engem,a nyulam és egy másik nyuszit is,aki szintén a közelben pihent,de eddig észre sem vettem..Azt sem tudtam,hová kapjam a fejem.Az egyik nyúl még pár méter futás után körülnézett,majd eltűnt a szemem elől.

Már elég magasan járt a nap,meg is éheztem,így hazafelé vettem az irányt.Megint megérte korán kelni és a délelőttöt a természetben tölteni.