2011. április 30., szombat

Április vége

2011.04.28-29.
Az elmúlt két nap,csak pár órát sikerült kint töltenem,fotók szempontjából sem voltam túl szerencsés.
Szinte minden fa lombkoronát növesztett,a fű is szépen növöget,a repceföldek teljes erőből illatoznak.Már a lepkék,méhek,szitakötők is egyre nagyobb számban röpködnek.A szokásos dombokhoz indultam,amiket már majdnem térdig érő fűtenger borít.Egy keréknyomon indultam el és jó húsz perc gyaloglás után,egy domb mögül érkező,jellegzetes hang ütötte meg a fülem.Egy őz riasztott.Furcsálltam a dolgot,mert a szelem is jó volt,csendben is haladtam,látni meg még nem láthatott,hiszen én sem láttam őt.A dombtetőre érve derült ki,hogy a hang gazdája egy bak,aki a legelészése közben,néha elkiáltotta magát.Teljesen nyugodtan falatozott,nem is túl gyakran emelte fel a fejét,hogy körülnézzen.A távolból,mintha visszhang lett volna,hasonló,riasztó hangok érkeztek.Talán nem is mindig a veszély jelzésére használják ezt az ugatás-szerű hangot az őzek.Közelebb érve láttam meg,hogy az egyik agancsszárát elhagyta valahol.
Már jól láthatóan,elkezdte levetni a téli bundáját,hamarosan,megint ragyogó színbe öltöznek az őzek.
Másnap ismét ezt a területet céloztam meg.Útközben találkoztam a hazánkban honos,5 pillangófaj egyik képviselőjével,egy Farkasalmalepkével.Évente csak egyetlen generációjuk repül,április-május környékén,nem is túl gyakori lepke,így nagy öröm,ha sikerül velük összefutni.Valamiért nem a zöld növényzetet használta pihenőnek,hanem a kitaposott ösvényt,de azért egy dokumentum fotót csináltam róla.
A dombok közt,jó másfél órai nézelődés,gyaloglás után sikerült csak észrevennem egy őzet.Ismét egy bak volt az alany,olyan 3-400 méterre lehetett.Nyugodtan legelészett,majd egyszer csak eltűnt a szemem elől.Arra felé indultam,ahol utoljára láttam,de így is nehéz volt észre venni.Nagy szerencse,hogy bak volt,mert így az agancsa éppen kilátszott a fűből.Viszonylag könnyű volt megközelíteni.Körülbelül 20 méterre ültem le tőle és vártam,hogy felemelje a fejét,legalább egy fotó elejéig.Közben a fűből kilátszó részleteket próbáltam megörökíteni.
Hosszas várakozás után,lankadt a figyelmem és amikor egy távolban beröffentett traktor hangjára felkapta a fejét,épp nem volt a kereső a szemem előtt.Azonban hiába maradtam mozdulatlan,ebből a távolságból egyből észrevett és a következő pillanatban már csak a távolodó,hatalmas ugrásait figyelhettem meg.....

4 megjegyzés:

  1. Kár, hogy az utolsó képen látható agancs nem az első bakot díszítette... De ez már szerencse kérdése, a fotós mindenesetre megtette a dolgát. Csak így tovább!

    VálaszTörlés
  2. Azt hiszem,ő is örülne annak az agancsnak :)
    Köszönöm a látogatást!

    VálaszTörlés
  3. Már régen látogattam meg a fotóblogodat, pedig érdemes, ezentúl többször belenézek!
    Az őzeid most is szépek, és köszönöm, hogy a lepke nevét is közölted, így bele tudtam tenni az állatos mappámba, ahol a lepkéket is gyűjtöm. Az idén még egyet sem sikerült elfogadhatóan megörökítenem.
    A régebbi bejegyzéseidhez is írtam utólag megjegyzést, mert el voltam maradva.

    VálaszTörlés
  4. Jenő,örülök,hogy érdemesnek találod a blogom látogatását.Így már én is érdemesnek tartom a szerkesztését :)

    VálaszTörlés